null

Húsba vágó probléma: hamburger. Pontosabban kérdések sora. Mit sora, tárháza! Mert azon azért meglehetősen régóta vitáznak, hogy ki darálta le először a húst, ki gyúrta pogácsába, ki rakta először bármiféle péksüteménybe, kenyérbe, tésztába? Nos, Pierre ezúttal erre próbál választ adni, és aki ide kattint, a lejátszó gombjára, az megtudhatja, melyik ország melyik városával indítja a történetet. Azzal nem árulunk el nagy titkot, hogy ebben a sztoriban vannak görögök, németek és amerikaiak, meg egy ordas nagy hazugságvád is, mert ha valaki egyszer azt mondta, hogy bizony ő az első igazi hamburgeres, akkor biztosak lehetünk abban, hogy valaki meg azt feleli erre, hogy ez kizárt, mert sőt, és különben is, és na nehogy már. És ekkor kezd kibontakozni előttünk egy másik történet a hamburgerről, de azon ne lepődjünk meg, hogy ez lényegében pontosan ugyanarról szól, húsról, darálásról, pogácsáról, s ami a változó, az csupán a helyszín és az időpont. Ám az, hogy ez hamburger lenne, nem is annyira egyértelmű, mert újfent érkezik valaki, aki állítja, hogy ő már bizony nagyon régen gyártotta a hamburgereket, sőt a nevet is ő adta... Ha elvesztettük volna a fonalat, ne csodálkozzunk, mert a hamburger eredete nem is olyan egyszerű, mint amúgy az ételt elkészíteni az. És tény, hogy ez az étel már akkor is népszerű volt, amikor még nem is hamburger néven ették, ma pedig már senkit, vagy csak keveseket érdekel, amikor a húspogácsás ételbe harap, hogy honnan is ered a buciforma szendvics, hozzá ugyanis csak a pult mögül érkezett, egyenesen a konyháról. Ha valaki lemaradt volna az előző heti műsorról, amelyben Pierre arról a kávéházról mesél, amelynek a kulcsát Molnár Ferenc a Dunába dobta, az kattintson ide. Pierre gasztroesztéta. Az adásban elhangzottak nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő beszélgetést. Várjuk az ön véleményét is.