Tarjányi Péter: Ebből a háborúból már Magyarország sem tud kimaradni
Ukrajna tudja, hogy nagyon komoly tétje van az új hadműveletnek, amelyben nagy valószínűséggel Oroszország támadó stratégiát fog választani. A Frontvonal idei első adásában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a háború aktuális helyzetén kívül a fegyverszállítások kérdését, célját, Magyarország háborúhoz való viszonyulását, az ukrán–magyar konfliktust és Putyin helyzetét is elemezte.
Mindkét oldal hadserege összecsapásra készül, egyfajta vihar előtti csend van a frontvonalon – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az orosz–ukrán háború aktuális helyzetéről a Frontvonalban. Kiemelte: Oroszország sokkal nagyobb tartalékokkal rendelkezik, mint Ukrajna, ám ez csak a katonai tartalékokra igaz. Politikai szempontból Ukrajna áll jobban.
Fontos kérdés, hogy Oroszországban és az orosz társadalomban mennyire elfogadott jelenleg ez a háború, és mennyire lesz az a következő időszakban. Ez nagyban függ attól, hogy mennyire lesznek sikeresek az orosz hadműveletek.
Kérdés, hogy az óriási veszteséggel járó sikerek vagy az esetleges kudarcok mennyire rengetik meg Putyin elnök hatalmát
– fogalmazott Tarjányi Péter. Hozzátette: láthatók a repedések az orosz társadalomban, sok a halott és a sebesült is, már megterheli az orosz társadalmat ez a háború. Ez pedig olyanfajta társadalmi feszültséget okoz, amelyben azok az elhallgatások, amelyek eddig valamennyire működtek Oroszországban, egyre inkább nem működnek.
A fegyverszállítmányok a NATO-tagállamok állásfoglalását is jelentik
Ukrajna nyugati támogatása indirekt módon azt célozza, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút.
Az Egyesült Államok, a NATO-szövetségesek és a Nyugat nyilván azt akarja, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút, Ukrajna maradjon független, és Ukrajna harcoljon a NATO helyett
– mondta Tarjányi Péter. Megközelítőleg 300 harckocsi érkezik az elkövetkező 10-12 hónapban az ukrán haderőhöz, valamint több száz lövészpáncélos, páncélozott szállító harcjármű érkezik a gyalogsági egységekhez. Tarjányi Péter szerint mindez azért lényeges, mert az orosz–ukrán fronton összfegyvernemi harc dúl, ami azt jelenti, hogy minden haderőnem kiveszi a részét a küzdelemből.
Ezt fejlesztették tudatosan, és kérték az ukránok, hogy ebben támogatást kapjanak
– emelte ki a szakértő, hozzátéve: Oroszország tisztában van azzal, hogy ha ezek az eszközök megérkeznek a frontvonalra ukrán oldalon, „akkor ők bajba kerülnek”. Ugyanakkor a harcászati eszközök érkezése nem jelenti azt, hogy egyből használatba is tudják venni az ukránok a harckocsikat és a fegyvereket, hiszen a mostani szállítmányok más technológiával rendelkeznek, mint a korábbiak. Az első felajánlásokban olyan orosz technológiát adott át a NATO-országok egy része, amelyek ismertek voltak az ukránok számára, hiszen ők is orosz haditechnikát használtak.
Magyarország sem tud kimaradni a háborúból
Ebben a háborúban katonailag nem szükséges részt vennünk, de ebből a háborúból már Magyarország sem tud kimaradni
– hangsúlyozta Tarjányi Péter, utalva a gazdasági háborúra, amely érinti az energetikai szektort és több más területet is. A szakértő úgy véli, hogy azzal, hogy Magyarország is megszavazta az elmúlt időszak szankciós csomagjait, „Magyarország hitet tett amellett, hogy egyébként van egy nyugati érdek, és ezt támogatja”.
A Frontvonalból kiderül:
miért vált feszültté az ukrán–magyar viszony;
milyen irányvonalakat határozhat meg az orosz–ukrán háború a következő évtizedekre;
miért repedezik Putyin hatalma.
A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva tudja megnézni.
Ezt a háborút Oroszország kezdte el. Ez egy megszálló hódító háború, amiben egy nemzet, Ukrajna küzd az életéért. És ebben a Nyugat egy értékrend mentén választott, és Ukrajna mellé állt. Ebben Magyarország egy furcsa játékot folytat, ami bizonyos helyzetekben értelmezhetetlen, mind a szövetségeseink, mind Ukrajna számára
– mondta a biztonságpolitikai szakértő.
