Megrendítő döntést hozott Európa, sarokba szorította magát
A PIAC IDEGES, SOK OLYAN HÍR ÉRKEZIK, AMI A FESZÜLTSÉGET FENNTARTJA.
Ilyen például robbanás a balti-tengeri gázvezetéknél vagy a bolgár törvény, amely jelentős energia-hozzájárulást vethet ki a Magyarország felé is tartó orosz gáztranzitra. Látható, hogy az orosz–ukrán háború következtében az európai országok elkezdtek függetlenedni az orosz energiahordozóktól. Ugyanakkor ennek Szekeres Eszter szerint az lett a következménye, hogy Európa több LNG-t importál, így az ármeghatározásban már nem az európai–orosz viszonyrendszer a legfontosabb faktor, hanem a világpiac.
A kétoldalú, orosz–európai függőséget felváltotta az egyoldalú függőség, a globális piac LNG-forrása – mondta az Index megkeresésére Szekeres Eszter. A MET Central Europe portfólióoptimalizációs igazgatója szerint az energiaválság felgyorsította a zöld átmenetet, ugyanakkor középtávon még biztosan szükség lesz gáztüzelésű erőművekre, rövid távon egyes régiókban akár fogyasztásemelkedés sem kizárt. Elemzés Európa földgázpiaci kilátásairól.
„Enyhe októberrel kezdtünk, a gáztárolók töltöttségi szintje Európa-szerte magas, stabil az LNG-import Európába, így az ellátásbiztonság várhatóan nem kerül veszélybe idén télen. Az európai energiapiacon ugyanakkor továbbra is magas az árvolatilitás” – összegezte az Indexnek Szekeres Eszter, a MET Central Europe nagykereskedelem és portfólióoptimalizációs executive igazgatója. Egyértelműen kijelenthető:
Európa nagy léptekkel halad abba az irányba, hogy a regionális függőséget lecserélje egy globális árfüggőségre. Ezzel egyelőre törékeny egyensúly alakult ki. Jó példa erre, hogy nemrég megugrottak az európai gázárak annak hatására, hogy az ausztrál LNG-üzemek munkásai sztrájkba kezdtek.
Az Index megkeresésére a MET Csoport igazgatója azt is leszögezte: Oroszország piaci részesedése jelentősen szűkült: 2021-ben az európai piacon kereskedett vezetékes földgáz körülbelül 40 százaléka még Oroszországból érkezett, míg az idei év elején ugyanez a szám már csak 10 százalék körüli volt. A kelet-közép-európai térség természetesen ennél nagyobb arányban kitett az orosz energiahordozóknak.
Nincs érdemi megoldás
A háborúra adott európai válasz következménye egyértelmű lett: a kétoldalú, orosz–európai függőséget felváltotta az egyoldalú függőség, a globális piac LNG-forrása. A globális piacon a legmagasabb ár határozza meg, hogy hová mennek az LNG-szállítmányok. Ha máshol drágábban vesznek LNG-t, Európa is kénytelen annyiért venni. Szekeres Eszter arra is kitért, hogy az energiaválság felgyorsította a zöldátmenetet, és napjainkban már sokan megkérdőjelezik a földgáz szerepét.
A megújulók előretörése kedvező és támogatandó fejlemény, ugyanakkor látni kell, hogy az időjárásfüggő megújuló energiatermelés kiegyensúlyozása miatt középtávon még biztosan szükség lesz gáztüzelésű erőművekre, rövid távon egyes régiókban akár fogyasztásemelkedés sem kizárt. Már csak azért is, mert nagy mennyiségű villamos energia tárolására egyelőre nincs gazdaságos megoldás.
A MET Csoport igazgatója szerint további kérdés, hogy hogyan lehet hosszú távú beruházásokra ösztönözni az energiapiac szereplőit, miközben a válságok közepette csökkent a tervezési horizont.
AZ ELMOZDULÁSHOZ UGYANAKKOR HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSEKRE, ILLETVE KOMOLY FINANSZÍROZÁSRA VAN SZÜKSÉG.
A MET Csoport konzervatív kockázatkezelési politikát követ, legyen szó piaci, operatív vagy hitelkockázatról, „a kockázatkezelésben segít az integrált üzleti modell is” – tette hozzá Szekeres Eszter. A MET Csoport a földgáz mellett villamos energiával is kereskedik, az értékesítés mellett trading tevékenységet is folytat; foglalkozik megújulóenergia-termeléssel, üzemeltet gáztüzelésű erőműveket és gáztárolókat is. „A MET tehát diverzifikálja a tevékenységét és a földrajzi jelenlétét, jelen van szinte minden európai piacon. Az integrált üzleti modell és az integrált kockázatkezelés a válságokon is átsegíti a vállalatot: ha az egyik tevékenység nehéz helyzetbe kerül, a másik jól teljesít” – összegezte. Szekeres Eszter arra is kitért, hogy a magyar gázpiac még nem függetlenedett az orosztól.
Magyarországnak nincs tengerpartja, tehát LNG-terminálja sem – kénytelen máshonnan importálni a földgázt. Előny viszont, hogy az országnak sok gáztárolója van. Hosszabb távon fontos feladat az energiaforrások diverzifikálása, ezt a folyamatot segítik a Magyarország körül zajló diverzifikációs lehetőségek is. A gázipar megkerülhetetlensége és a konvencionális villamosenergia-termelés mellett fontos szerepet kap a megújulóenergia-termelés és a zöld-ökoszisztéma tudatos fejlesztése
– nyilatkozta az Indexnek a MET Csoport igazgatója, majd hozzátette, hogy ezt segíti az ösztönzőrendszerek okozathelyes kialakítása, amelynek legfontosabb elemei a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, a hálózatok hibridizációja, valamint a jelenleg naperőmű-fajsúlyos megújuló kapacitások kiegészítése a szélenergia alkalmazásával.
Bár Európát nem fenyegeti ellátási kockázat a télen, az esetleges globális zavarok hatása érezhető lenne a magasabb árakban. Példának okáért az Ibériai-félsziget az a régió, amely a leginkább kitett az orosz cseppfolyósított földgáz hirtelen leállásának: a gázellátásuk jelentős részét az LNG adja, és ebből Oroszország óriási részt vállal, az Ibériai-félsziget ráadásul nincs megfelelően bekötve a kontinentális európai gázhálózatba. Ha a régióba irányuló összes orosz LNG-behozatal megszűnne, és semmi más tényező nem változna, akkor a tárolóik januárra kiürülnének.
TEHÁT EGYÁLTALÁN NEM IGAZ, HOGY AZ OROSZ FÜGGŐSÉG MEGSZŰNT.
Európa nem nyugodhat meg
Amennyiben Európa úgy fejezi be a telet, hogy a földgázának legalább 30 százaléka még mindig a tárolókban van, akkor ellátásbiztonsági problémák nélkül tudja maga mögött a hideg évszakot – ez már a Bruegel elemzésében olvasható. Összességében két kockázatot emeltek ki:
a fennmaradó orosz gázimport – ideértve LNG-t és csővezetékes szállításokat is – leáll,
illetve egy olyan forgatókönyv, amelyben különösen hideg tél mellett legalább 12 százalékkal megnő a kereslet.
Ugyanakkor más tényezők arra utalnak, hogy a gázkereslet alacsonyabb lehet a tavalyinál: újra magas szinten termel több francia atomerőmű, valamint a napenergia, a szélerőművek és a hőszivattyúk is érdemben terjednek Európa-szerte. A becslések szerint ezek a tavalyi téli kereslethez képest 3,3 százalékos csökkenést eredményeztek.
Ugyanakkor a nemzetközi elemzések szerint Európa fizikai gázellátása kedvező. A gázkereslet jelenlegi csökkentésének fenntartása azonban továbbra is fontos. Az elemzésekben rendre kiemelik, hogy a téli időszakban történő energiabiztonság a csővezeték- és LNG-infrastruktúra épségétől is függ. További szabotázs vagy üzemzavar súlyos következményekkel járhat, tekintettel arra, hogy az energiapiacon továbbra is magas a volatilitás, és mindenre érzékenyen reagál. Összességében kijelenthető, hogy ha csak biztonsági szempontokat vizsgáljuk, akkor azok az országok járhattak jól, amelyek gázellátását hosszú távú szerződés garantálja.
Európa versenyképességi kérdése
Európa versenyképességében is óriási problémák vannak. Talán erre a legjobb példákat Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szolgáltatta a napokban: „Egyre nagyobb a szakadék Európa és a világ versenyképes országai között. Ez Európa számára nem versenyképességi, hanem szuverenitási kérdés” – összegezte, majd arra is rávilágított, hogy az energiaválság hatására tavaly az Egyesült Államok és Kína vezetésével elkezdett formálódni a kétpólusú világrendszer, az országok pedig oldalt választottak az új helyzetben, majd a konfliktusok radikálisabb formát kezdtek ölteni, a megszokott gazdasági konfliktusokból tényleges fegyveres összecsapások lettek. A tavalyi telet a rendkívül meleg időjárásnak köszönhetően átvészelte a kontinens, nem alakult ki ellátási probléma, ugyanakkor tartósan magasan maradtak az energiaárak: ez annak a következménye, hogy egyes uniós szankciók miatt jelenleg új és hosszabb útvonalakon, magasabb áron szerzi be Európa az energiaforrásokat – fejtette ki.
