Így változott a demokrácia helyzete a világon 2023-ban
Az Economic Intelligence Unit évről évre közzéteszi jelentését a demokráciák helyzetéről a világon. A legfrissebb adatok szerint nem sok minden ad okot a bizakodásra a tavalyi év változásai alapján.
A mostani, mintegy 85 oldalas elemzés megállapítja, hogy a XXI. század első negyedének vége felé világunkat egyre inkább a konfliktusok irányítják. Oroszország immár két éve tartó háborúja Ukrajnában, a Hamász és Izrael összecsapása, Azerbajdzsán bekebelezte Hegyi-Karabahot, a válság Venezuela és Guyana határán, a szudáni polgárháború, az iszlamista fegyveresek akciói a Száhel-övezetben és Nyugat-Afrikában, mind-mind azt mutatják, hogy a korábbi évtizedeknél jóval több az egyszerre velünk lévő konfliktusok száma.
Ezek formája lehet éppen államok közötti háborúskodás, határokon betörés, polgárháború, iszlamista és dzsihádista felkelés, erőszakos támadások katonai táborok ellen vagy éppen a tengeri kereskedelem megbénítása.
A szomorú helyzet az, hogy míg 2006-ban – az első jelentés készítésekor – 5,5 volt a demokrácia globális átlagindexe, addig 2023-ban újabb negatív rekordot döntött a maga 5,23-as pontértékével. Jó hír azonban, hogy tavaly kettővel nőtt a demokráciában élő országok száma. A felmérésből kiderül, hogy a világ lakosságának 45,4 százaléka él „valamiféle” demokráciában.
Hogyan készül a Demokrácia Index?
A mindenkori felmérésbe 165 országot és két régiót vontak be, ez szinte a világ teljes lakosságát lefedi, kivéve az apró kis szigetállamokat. Nullától 10-ig terjed a Demokrácia Index skálája, amelyet öt kategória értékelése alapján osztályoznak. Ezek: a választási rendszer és a pluralizmus, a kormányzati rendszer működése, a politikai részvétel, az állampolgári szabadságjogok és a politikai kultúra. A pontszám és a rangsorolás mellett az index az egyes államokat négy demokráciatípusba sorolja: teljes demokrácia, hiányos demokrácia, hibrid rendszer, autoriter rendszer. A hibrid értelmezése, hogy vannak még választások, de a demokratikus intézményrendszer törékeny, a civil- és a politikai szabadságjogok nem érvényesülnek teljesen.
Közülük azonban jelenleg mindössze 7,8 százalékra igaz a teljes demokrácia, érdekes módon ez az arány 2015-ben 8,9 százalék volt. Ez akkor kezdett csökkenni, amikor az USA 2016-ban kikerült a teljes és bekerült a hiányos demokráciák közé. Ugyanakkor a világ idén már több mint 8 milliárd lakosa közül 39,4 százaléka él autoriter rendszerekben, és ez az arány évről évre emelkedik.
Demokratikus országok
2023-ban sem változott azoknak az országoknak a száma, ahol teljes demokrácia volt, ez 24. Ugyanakkor kettővel gyarapodott a hiányos demokráciák száma, ami így kerek 50 országot jelent. Míg hibrid rendszerekben 34-et, addig autoriter rendszerekben 59 államot találunk, számuk folyamatosan emelkedik.
Tavaly mindössze 32 ország esetében volt némi javulás a demokrácia terén, de ezekben az esetekben nagyon alacsony indulási bázisról beszélhetünk. Ugyanakkor a demokrácia globális stagnálását jelzi, hogy míg 68 ország esetében csökkent a pontszám, addig 67 esetben változatlan pontszámot kaptak az államok.
A jelentés külön kitér arra, hogy Kelet-Európában és Közép-Ázsiában volt a legkisebb az átlagpontszám csökkenése tavaly. Egyébként nem sok állam javított az említett két térségben (ötnek mégis sikerült), 16 ország változatlan pontszámot kapott 2023-ban, és hét esetében történt csökkenés. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a közép-ázsiai autoriter rendszerek a világ legrosszabbul teljesítő államai között vannak, már a demokrácia terén.
Ezzel ellentétben az uniós balti államok, Közép-Európa és a Balkán országai viszont a hiányos demokráciák listájának felső részében találhatóak.
IDESOROLJÁK EGYÉBKÉNT MAGYARORSZÁGOT IS, AMELY ENNEK A RANGSORNAK A 26. HELYÉN ÁLL A MAGA 6,72 PONTJÁVAL, ÉS HAT HELYET JAVÍTOTT 2022-HÖZ KÉPEST.
Azonban ha a teljes és a hiányos demokráciákat összevonjuk, akkor elmondható, hogy Magyarország az 50. helyen áll a demokráciák rangsorában.
A magyar előrelépés azért jelentős, mert míg tavaly az EU-ban csak Romániát előztük, ebben a listában most már mögöttünk van Bulgária és Horvátország is.
Kik vezetik és kik zárják a listákat?
A teljes demokráciák rangsorába azok az országok kerülnek be, amelyek átlagpontszáma az elérhető tízből nyolc fölötti értéket mutat. Ezek közül az első tíz ország:
Norvégia
Új-Zéland
Izland
Svédország
Finnország
Dánia
Írország
Svájc
Hollandia
Tajvan
Ezt a 24 országból álló listát egyébként Dél-Korea, Franciaország és Spanyolország zárja.
Az autoriter rendszerek listáját Kirgizisztán, Algéria, Katar, Libanon és Mozambik nyitja, míg a végén Szíriát, a Közép-afrikai Köztársaságot, Észak-Koreát, Mianmart és Afganisztánt találjuk, utóbbi kettőnél a kapott pontszám nem éri el az egyet.
