Zelenszkij már nem elnöke Ukrajnának, de akkor ki vezeti az országot?
Hivatalosan május 20-án ért véget az ukrán államfő ötéves mandátuma. Mi történik ilyenkor? Lehet választásokat tartani háborúban? Ezeket a kérdéseket is feszegettük a térség szakértőjével, Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató igazgatójával.
Bendarzsevszkij Anton szerint az ukrán alkotmány sok mindenre felkészült, de arra a helyzetre nincs igazán válasza, hogy mi történjen, ha hadi állapot van az országban és lejár az elnöki mandátum. Pláne, hogy a helyére hivatalosan lépő parlamenti elnök már jó előre jelezte, semmiképpen nem lesz ügyvezető államfő, jól elvan a maga pozíciójában. Ja, és háborúban nem lehet választást tartani Ukrajnában.
Eljátszottunk azzal a gondolattal, hogy ha mégis tartanának választásokat, akkor a jelenlegi kormánypárttal szembeni ukrán ellenzék milyen gondolatok mentén kampányolhatna. A háború kérdése fel sem merülhet, így valószínűleg csak olyan témákkal tudnák ostorozni Zelenszkijt, amit a Nyugat is a szemére vet, például hogy még mindig nem sikerült leszámolnia a korrupcióval. Vagy mi indokolta az ukrán katonai főparancsnok menesztését februárban. Zelenszkij kritikusaként egyébként Petro Porosenko előző államfőt és Kijev főpolgármesterét, Vitalij Klicskót tartják számon.
Az is baj lenne, ha választásokat tartanának, de az is baj, ha nincsenek választások Ukrajnában, mert ez utóbbi esetben – ahogyan arra rárepült az orosz állami propaganda is – bárki mondhatja, hogy illegitim a mostani rendszer, Zelenszkij pedig de jure nem államfő. Ha most mégis választások lennének, azt egyébként Volodimir Zelenszkij könnyedén megnyerné, mert bár csökken, de még így is 60 százalék felett van a támogatottsága – idézi fel a szakértő.
A hiányzó lőszerek végül csak megérkeztek
A lőszerszállítmány néhány nap alatt Ukrajnába érkezett, a németországi amerikai katonai raktárakból. Így most feltöltötték a tüzérségi készleteket, csakúgy, mint a hiányzó légvédelmi rakétarendszereket.
Az ukrán lőszerhiány miatt értek el sikereket az utóbbi hetekben az oroszok, mert nemcsak kisebb területeket foglaltak el vagy vissza, hanem támadást is indítottak a nagyváros, Harkiv ellen, és légvédelem híján megszórták az ukrán energiainfrastruktúrát, hasonlóképpen, mint tették azt 2022 őszén. Ez pedig azt is jelenti, hogy támadóakciójukban stratégiát váltottak az oroszok.
Mi az orosz katonai sikerek titka?
Bendarzsevszkij Anton szerint több tényező eredményezte ezt. Az egyik egy érezhető demoralizáltság, aminek az oka, hogy a tavaly előtti ellentámadás nem sikerült, a 2022-es előrenyomulást megállították az oroszok, sőt területeket is vesztettek az ukránok, illetve az elmúlt félév, amikor szinte teljesen kifogytak a lőszerek.
Ugyanakkor megy a folyamatos propaganda orosz részről is, hiszen amiket mostanában elfoglaltak, azokat a településeket gyakorlatilag a háború első hónapjaiban egyszer már megszállták, most pedig – két évvel később – visszafoglalták. Az orosz stratégák mostanában arra játszanak, hogy amennyire lehet, a teljes ezer kilométer hosszú front mentén támadjanak, hiszen az ukránok fegyverzetben rosszabbul állnak, mint két éve, illetve logisztikai problémákat okozhat nekik a hadi felszerelés mozgatása.
Megy a rejtett besorozás az oroszoknál, az ukránok a börtönökben verbuválnak
A szakértő szerint sem zárták le hivatalosan a 2022 szeptemberében meghirdetett orosz mobilizációt, tart a lopakodó sorozás, méghozzá leginkább a kötelező sorkatonai szolgálatot befejezettek körében igyekeznek szépíteni a katonalétet, amely roppant magas fizetéssel is jár, különösen a szegény térségekből érkezett fiatalok számára nyújtva kecsegtető jövőt.
Bendarzsevszkij Anton szerint nem túl egészséges az a trend, amit most az ukránok követnek, és két évvel az oroszok után Ukrajnában is lehetőséget kínálnak az elítélteknek, hogy ha harcolnak, akkor a büntetésük csökken, vagy idővel eltörlik azt.
A háborúnak idén biztosan nem lesz vége – véli a szakértő. Nem látja jelét annak sem, hogy a háttérben egyeztetések kezdődhetnének a konfliktus megoldásáról, mert míg a sikeres ukrán ellentámadás nyomán Kijev nem akart asztalhoz ülni, addig a mostani apró sikereket felmutató orosz offenzíva kényszeríti arra Moszkvát, hogy ne engedje el a lehetőséget, hátha végig tudja vinni a háborút.
A műsorban még szó volt arról is, hogy
A Wagner mint brand mára teljesen eltűnt
Beszéltünk arról is, hogy mi lett a tavalyi puccskísérlet után a Wagner-csoport több ezer zsoldosával, hogyan sikerült az orosz hadseregbe és a GRU-ba, vagyis külföldön tevékenykedő orosz külső katonai hírszerzésbe integrálni egy részüket.
Ha mégis tartanának választásokat Ukrajnában, akkor kiket zárnának ki abból azonnal?
A háború maga nem bírálható az ukrán társadalomban, de vajon miért?
Miként lehet az áramszünetet igazságosan elosztani Ukrajnában?
Hol nyithatják meg az oroszok az újabb fronton nyáron?
Belép-e Belarusz az oroszok oldalán a háborúba?
Miért másolják az ukránok az oroszokat, és keresnek utánpótlást a börtönökben?
Történelmi példák mutatják, hogy háborús helyzetben több országban, így Angliában vagy az Egyesült Államokban a II. világháború idején nem tartottak választásokat.
