Immár Novak Djokovics a teniszvilág egyedüli rekordere
Novak Djokovics múlt hétfőn beállította, most pedig meg is döntötte Steffi Graf korábbi világcsúcsát: immáron a 378. hetet kezdi meg a teniszranglista élén, amivel a sportág egyedüli rekorderévé vált.
Federer és Nadal uralkodását 2011-ben törte meg
A 35 éves szerb klasszis először 2011. július 4-én vezette a rangsort, miután az Australian Open után Wimbledonban is nyert abban az évben – a szezont 25–1-es mérleggel zárta a Grand Slam-tornákon.
Első regnálása picivel egy évnél tovább tartott, 53 hét után vette át a vezetést a régi-új első Roger Federer (17 hétre), majd 48 héten át volt újra a legjobb, míg Rafael Nadal az élre nem állt.
Djokovics 2014. július 7-én, karrierje második wimbledoni győzelme után jutott ismét a csúcsra, és mivel ezzel kezdve nyolc GS-tornából hatszor is ő diadalmaskodott, 2016 novemberéig egyéni rekordot jelentő 122 héten át volt az élen.
Hogy aztán egy nap híján két évet kelljen várnia az újabb alkalomra, addig Andy Murray, Nadal és Federer is volt első, utóbbi kettő összesen hétszer váltotta egymást ebben az időszakban.
Csak a koronavírus-járvány miatt nem lett meg jóval korábban a csúcs
Az egyéves uralkodását követően legközelebb 2020. február 3-án állt az élre, hogy aztán Medvegyev szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt (2022. február 28.) megfossza őt a trónjától.
Itt ki kell emelni, hogy számait a koronavírus-járvány jóval érzékenyebben érintette, mint bárki mást, hiszen a 22 hétre befagyasztott rangsor miatt ezt az időtartamot nem számolták bele az elsőségébe. Kimaradt egy wimbledoni verseny, ahol 2017 óta nem talált legyőzőre, tavaly pedig azért bukta el az elsőségét, mert nem indulhatott el Ausztráliában oltatlanként – ahogyan amúgy később Amerikában sem, így az évet a US Open-győztes Carlos Alcaraz zárta elsőként.
Pályafutása 10. Australian Open-győzelme után január végén ismét élre került, és bár Alcaraz a riói tornasikerrel pontszámmal beérte volna (ha nem kap ki Cameron Norrie-tól a fináléban), a holtverseny esetén rangsoroló szempontokat tekintve már így is eldőlt:
NOVAK DJOKOVICS 2023. FEBRUÁR 27-ÉN ÚJ VILÁGREKORDOT JELENTŐ 378. HETÉT KEZDI MEG AZ ÉLEN.
A legfrissebb ranglistán az első Djokovics 6980 ponttal áll, az őt követő Alcaraznak 6780 pontja van. Az egy héttel ezelőtti állapotokhoz képest a szerb 90 pontot veszített, a spanyol 300 pontot gyűjtött. A következő hetek sportági izgalmát a két játékos versenyfutása színezheti tovább.
A legtöbb hét világelsőként a férfiak mezőnyében
378 – Novak Djokovics (szerb)
310 – Roger Federer (svájci)
286 – Pete Sampras (amerikai)
270 – Ivan Lendl (csehszlovák/amerikai)
268 – Jimmy Connors (amerikai)
209 – Rafael Nadal (spanyol)
170 – John McEnroe (amerikai)
109 – Björn Borg (svéd)
101 – Andre Agassi (amerikai)
80 – Lleyton Hewitt (ausztrál)
Senki sem mutatott be ennyi remek szériát
Érdekesség, hogy a 122 hetes szériája még a dobogóra sem jó a férfiak mezőnyében, hiszen Federer 237, Jimmy Connors 160, Ivan Lendl pedig 157 héten át vezette a rangsort megszakítás nélkül.
Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett sem, hogy pályafutása jelentős részében a 20-szoros Grand Slam-torna-győztes svájci klasszis mellett a hozzá hasonlóan ugyancsak 22-szeres legjobb, ezzel társrekorder Nadallal is viaskodnia kellett az elsőségért.
A tenisz történetében Connors (2), Pete Sampras (2), Lendl (2) és John McEnroe (2) volt arra képes, hogy két különálló időszakban is legalább egy éven keresztül álljon az élen, Djokovicsnak viszont négy, legalább 52 hetes szériája is van már!
Leghosszabb egybefüggő világelsőség a férfiak mezőnyében
237– Roger Federer (svájci)
160 – Jimmy Connors (amerikai)
157 – Ivan Lendl (csehszlovák/amerikai)
122 – Novak Djokovics (szerb)
102 – Pete Sampras (amerikai)
86 – Novak Djokovics (szerb, 2.)
84 – Jimmy Connors (amerikai, 2.)
82 – Pete Sampras (amerikai, 2.)
80 – Ivan Lendl (csehszlovák/amerikai, 2.)
75 – Lleyton Hewitt (ausztrál)
58 – John McEnroe (amerikai)
56 – Rafael Nadal (spanyol)
53 – John McEnroe (amerikai, 2.), Novak Djokovics (szerb, 3.)
52 – Andre Agassi (amerikai), Novak Djokovics (szerb, 4.)
Djokovics még három hónapos sem volt, amikor a női csúcstartó először az élre állt
Míg a férfiak ranglistáját 1973-ban vezették be, a hölgyekét csak két évvel később, de így is egy női versenyzőé volt az eddigi leghosszabb széria.
A Djokovicshoz hasonlóan 22 Grand Slam-torna-győztes Steffi Graf először 1987. augusztus 17-én vezette a mezőnyt – a szerb klasszis ekkor még nem volt három hónapos, május 22-én született.
Grafnak ráadásul egy évvel később összejött az, amit Djokovics esetében két éve Medvegyev a US Openen megakadályozott: egy naptári éven belül mind a négy GS-tornát megnyerte.
SŐT! 1988-BAN STEFFI GRAFNAK A TENISZTÖRTÉNELEM EDDIGI EGYETLEN GOLDEN SLAMJE IS ÖSSZEJÖTT, MIVEL EBBEN AZ ÉVBEN MÉG AZ OLIMPIÁN IS A CSÚCSRA ÉRT!
Djokovics Tokióban az elődöntőben, New Yorkban a fináléban maradt alul, így „csak” megközelíteni tudta ezt a bravúrt.
A Golden Slam után még két hibátlan év – egy késelés árnyékában
Vissza Grafhoz, aki egy évre rá csak a Roland Garros fináléjában maradt alul (Arantxa Sánchez 7:6, 3:6, 7:5-re verte meg), ezzel 27–1-es GS-mutatóval zárta 1989-et, és 1991. március 10-ig egyhuzamban rögvest 186 héten át volt az élen, amit csak beérni tudott később Serena Williams.
Ekkor robbant be az újvidéki Szeles Mónika (anno Szerbiában hasonló tehetségként beszéltek róla, mint az ifjú Djokovicsról!), aki három GS-döntőben is megverte a német klasszist, mígnem az 1993-as hamburgi tornán egy német fanatikus megkéselte. Az addigra nyolcszoros győztes Szeles közel két és fél évet hagyott ki, mielőtt az 1995-ös US Open-fináléval visszatért a GS-mezőnybe, 1996-ban Ausztráliában megszerezte pályafutása kilencedik, egyben utolsó Grand Slam-torna-sikerét.
A legtöbb hét világelsőként a hölgyek mezőnyében
377 – Steffi Graf (német)
332 – Martina Navratilova (amerikai)
319 – Serena Williams (amerikai)
260 – Chris Evert (amerikai)
209 – Martina Hingis (svájci)
178 – Szeles Mónika (jugoszláviai/szerb-montenegrói/amerikai)
121 – Ashleigh Barty (ausztrál)
117 – Justine Henin (belga)
98 – Lindsay Davenport (amerikai)
71 – Caroline Wozniacki (dán)
64 – Simona Halep (román)
51 – Viktorija Azarenka (fehérorosz)
48 – Iga Swiatek (lengyel)
39 – Amélie Mauresmo (francia)
34 – Angelique Kerber (német)
Graf ebben az időszakban néhány Arantxa Sánchez-hetet (12) leszámítva vezette a rangsort (1995-ben és 1996-ban sem indult a német Ausztráliában, cserében mindkétszer 21–0-val hozta az évet GS-tornákon!), majd a WTA határozata értelmében Szelest védett pontokkal holtversenyben világelsőnek tartotta, amíg le nem tudott játszani egy teljes évet visszatérését követően. Először 64 hétig álltak ketten az első helyen, majd 14 nap egyedüli Graf-uralom után még egy hétre osztoztak a dicsőségben.
Szeles ekkor volt utoljára, 178. alkalommal ranglistavezető, Grafnak még a következő 18 hét jutott, és 377-tel zárta pályafutását.
Lengyel kihívó
Ami az egyhuzamban elért elsőségeket jelenti, Graf háromszor is befér az örökranglista első tíz helyére, és bár egyelőre a világon senkitől sem kell tartania a női csúcsokat illetően, azért egy névre muszáj felhívni a figyelmet:
a 21 éves Iga Swiatek tavaly április 4. óta megszakítás nélkül 48. hete vezeti a pontlistát, méghozzá döbbenetes, közel 4500 pontos fölénnyel.
Leghosszabb egybefüggő világelsőség a hölgyek mezőnyében
186 – Steffi Graf (német), Serena Williams (amerikai)
156 – Martina Navratilova (amerikai)
114 – Ashleigh Barty (ausztrál)
113 – Chris Evert (amerikai)
94 – Steffi Graf (német, 2.)
91 – Szeles Mónika (jugoszláviai/szerb-montenegrói/amerikai)
90 – Martina Navratilova (amerikai, 2.)
87 – Steffi Graf (német, 3.)
80 – Martina Hingis (svájci)
