Megtalálták a németek a gyógyszert, amit a Covid óta kerestek
Dinamikusabb a német beutaztató turizmus regenerálódása, mint a globális átlag, a közvetlen rivális európai desztinációknál ugyanakkor nagyobb veszteségek érték a pandémia előtti 2019-es csúcshoz képest. Németország teljes erőbedobással, de a fenntarthatósági elvek mellett szilárdan kitartva dolgozik a visszarendeződésen, a természeti kincsekre és az épített örökségre éppúgy támaszkodva, mint a kortárs művészetre és a pezsgő városi életre.
A Covid-válság éveiben alaposan megtépázott nemzetközi turizmus 2024-re teljes egészében ledolgozza a pandémia során elszenvedett károkat – áll a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) prognózisában. Hogy mit jelent ez pontosan a számok nyelvén? A világjárvány előtti utolsó, 2019-es békeévben 1,466 milliárd külföldi vendégéjszakát számlált a globális idegenforgalom, amit előbb 2020-ban 72,1 százalékos mélyrepülés, majd 2021-ben bivalyerős visszapattanásként nehezen értelmezhető, 9,4 százalékos emelkedés követett.
A MÚLT ÉVI 917 MILLIÓS MUTATÓ VISZONT MÁR AZ ÉLETIGENLÉST, AZ UTAZÁSI VÁGY HATÁROZOTT VISSZATÉRÉSÉT SUGÁROZTA, EZ RÁADÁSUL ÉV/ÉV ALAPON DUPLÁZÁSNAK FELELT MEG.
Egyúttal azt is üzeni az adat, hogy 62,55 százalékban magához tért a világ turizmusa a koronavírus-járványtól kapott pofon után, a Turisztikai Világszervezet szerint ez az arány idén a 80–95 százalékos sávba érhet.
Európai belső rivalizálás
Az UNWTO adatait segítségül hívva a big picture ismertetésével kezdte esseni előadását Petra Hedorfer, a Német Turisztikai Hivatal (DZT) igazgatótanácsának elnöke a 49. Germany Travel Marton (GTM), kiemelve, hogy a szövetségi köztársaság turizmus Covid utáni regenerálódása a globális átlagnál gyorsabb ütemben halad.
A 2019-es év rekordjához, a 89,9 millió nemzetközi vendégéjszakától továbbra is távol van Németország beutaztató turizmusa, jó hír azonban, hogy a 68,1 milliós múlt évi statisztika már 72 százalékos visszatérésről árulkodik.
Igaz, volt is honnan visszamászni, az előző két évre jellemző 31-32 millió vendégéjszaka ugyanis olyan mély gödör, ami az 1990-es évek eleji állapotokat hozta vissza, ha csak átmenetileg is. A DZT vezetője azzal is árnyalta a képet, hogy bár Németország tavaly a második legnépszerűbb európai célországnak bizonyult, a 2019-es csúcshoz képest elvesztette a beutazások 23,5 százalékát, miközben a rivális desztinációk esetében ennél kisebb volt a lemorzsolódás: Spanyolországban 7,7, Franciaországban 18,8 százalékos.
Hedorfer szavai egyértelművé tették, hogy a németek nem tátott szájjal várják a sült galambot, nem kevés időt, energiát és persze pénzt fordítanak a turizmus helyreállítására. A globális imázs fókuszpontjai a természeti értékek és az épített történelmi örökség mellett a kortárs művészet és a pezsgő városi élet. A korábbi évek trendjét fenntartva pedig mindent áthat a fenntarthatóság, a zöldturizmus, ebből nem engednek.
A visszaépüléshez erős alap, hogy Németország megtartotta a Nation Brands Index első helyét. Ez egy olyan értékmérő, amely hat kategóriát vizsgálva teszi mérlegre az országimázst, ezek
az export (amelyben a németek a 3. helyen állnak),
a migráció és befektetés (3.),
a kultúra (6.),
a kormányzás (8.),
a turizmus (11.)
és a társadalom (11.).
Az összetett elsőség azt mutatja, hogy kifizetődőbb a kiegyensúlyozottan kiváló teljesítmény, mint önmagában egy-egy szegmensben kiemelkedőt nyújtani.
Talpon maradtak a fő piacok
Az Észak-Rajna–Vesztfália tartományi központjában megrendezett GTM-en arra is fény derült, hogy továbbra is Hollandia a legnagyobb piac a német turizmus számára, amely ezt a címet tavaly 10,3 millió vendégéjszakával tartotta meg. A képzeletbeli dobogón Svájcot (5,8), illetve az Egyesült Államokat (5,4) találjuk, de ott van még az élbolyban
Ausztria (3,6),
Lengyelország (3,6),
az Egyesült Királyság (3,5),
Franciaország (3,1),
Olaszország (2,9),
Dánia (2,7)
és Belgium (2,2) is.
Az USA tehát biztos pont, a 10,3 millió vendégéjszaka mögött pedig 2,522 millió utazás áll, de meghatározó Európán kívüli piacot képeznek az Arab-öböl országai (466 ezer út), Izrael (294 ezer), Kanada (272 ezer) és India (205 ezer) is.
A DZT statisztikájából kiderült az is, hogy Németország az európai átlag felett teljesít az üzleti turizmusban: ez a szegmens az utazások 20 százalékáért felel, szemben a 11 százalékos kontinentális átlaggal. Míg a németeknél a torta 59 százalékos szelete az üdüléseké és 21 százalék az egyéb utazásoké, európai szinten 77, illetve 12 százalék a vonatkozó arány.
Földön és levegőben
S hogy ki mivel érkezik abba az országba, amely ugyanúgy hazája Otto von Bismarcknak, Albert Einsteinnek, Ludwig van Beethovennek, Johannes Gutenbergnek, Angela Merkelnek és Michael Schumachernek?
A rendelkezésre álló adatok szerint
51 százalék autózik,
30 százalék repül,
10 százalék a vasutat választja,
6 százalék busszal kel útra,
azt pedig az olvasók kreativitására bízzuk, hogy a fennmaradó 3 százalék mögött milyen megoldások állhatnak még. Fontos kiemelni, hogy ez az európaiakra szűrt kimutatás, ami logikus is, hiszen a tengerentúli vagy a távol-keleti országokból aligha mérlegel az ember, mit válasszon.
CSAK A KONTINENTÁLIS UTAZÁSOK, AMELYEKNEK CÉLPONTJA NÉMETORSZÁG, 32,1 MILLIÁRD EURÓT EMÉSZTETTEK FEL 2022-BEN.
A digitalizáció és az innovatív megoldások korában legfeljebb azért meglepő, hogy 90 százalék az interneten keresztül tervezi meg vagy akár foglalja is le németországi utazását, mert ma már egyre nehezebb elképzelni, hogy minden tizedik ember nem. További érdekesség, hogy a turisták 28 százaléka közvetlenül foglal szállást, 18 százalékuk veszi igénybe utazási iroda szolgáltatásait, miközben 14 százalék direktben biztosítja helyét a közlekedési eszközökön.
