Erre szólította fel a kormányt a Budapestre látogató EP-delegáció
Budapestre látogatott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága, többek között a delegáció vezetője szólalt meg a tapasztalataikról. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője úgy látja, „nem oszt, nem szoroz”, amit a bizottság csinált.
Monika Hohlmeier, az EP hattagú delegációjának vezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy
az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelőségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, ne „felülről lefelé”, hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket.
A delegációvezető kiemelte, „28 milliárd euró, azaz 10 ezer milliárd forint sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott úgynevezett 27 szupermérföldkő és a hozzá tartozó 17 korrekció”. Hozzátette, hogy az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor vannak fenntartásaik, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak.
Az európai néppárti német képviselő megjegyezte: egyebek közt azt kifogásolták, hogy az Állami Számvevőszék nem tudott tájékoztatást adni – 29 esetben, 1,48 milliárd eurót érintően – a korábban kifogásolt európai pénzek sorsáról. Hiányolják továbbá a szabad piacgazdaság érvényesülését a közbeszerzéseknél, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdemi bevonását a pénzek elosztásába.
Monika Hohlmeier közölte, „a magyar kormány számos torzító, a versenyt korlátozó intézkedést – például egyedi adókat – vezetett be, konzultáció nélkül változtatta meg a törvényeket, továbbá megfélemlítette az érintetteket. A döntéshozás kapkodó, egyik napról a másikra változtatják meg a költségvetési törvényt”.
A kohéziós és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapjainak felszabadításához alapvető feltétel, hogy átláthatóbb és pártatlanabb módon, valamennyi régió és vállalkozás egyformán férjen hozzá az uniós forrásokhoz – politikai torzítás nélkül – az EU-alapoknak el kell érnie a polgárokhoz, a társadalomhoz.
A delegáció vezetője az új Integritás Hatóság felállításáról elismerően beszélt, továbbá az adóhivatalnál zajlott változásokat és a bírósági tanács megerősítését is pozitívnak nevezte.
Petri Sarvamaa, a delegáció tagja (Európai Néppárt, Finnország) azt hangsúlyozta, hogy 11 éve vannak ilyen tényfeltáró misszióik, a demokratikus felügyelet megvalósulását vizsgálják. A jogállamiság tiszteletben tartását és a költségvetés védelmének a megvalósulását kívánják elérni.
Lara Wolters (S&D, Hollandia) elmondta, hogy aggódnak az európai polgártársaikért, a következő generációért. Az európai pénzek befagyasztására azért volt szükség, mert a jogállamisági kérdésben a magyar kormány „nem volt hajlandó előrelépni”.
A delegációban részt vevő Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Németország) úgy fogalmazott, nem szeretnék, „ha az európai pénzek révén Orbán Viktor ismerősei és családja gazdagodna”, a pénzek megfelelő felhasználásának a biztosítását várják el.
A delegáció megfigyelő tagjai Cseh Katalin (Renew, Magyarország) és Rónai Sándor (S&D, Magyarország) voltak; ők nem vettek részt a sajtótájékoztatón.
Arra a kérdésre, hogyan kommentálnák, hogy a Mol felfüggesztette a tárgyalásokat az ukrán féllel, miután a vezetékhálózatot üzemeltető cég vezérigazgatója közölte, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől engedélyt kaptak a Barátság vezetéken történő szállítás leállítására, ha hazánk nem enged a feltételeiknek és zsarolásnak tartják-e a történteket, valamint miért állna a bizottságnak érdekében egy tagállam iparát és gazdaságát gyengíteni egy ilyen lépéssel, Monika Hohlmeier úgy felelt: nekik nem feladatuk azzal foglalkozni, hogy kik Magyarország barátai és ellenségei. Az ő dolguk az EU-s költségvetés szabályszerű végrehajtásának vizsgálata. Egy másik felvetésre reagálva közölte: javaslataikat, kritikai észrevételeiket továbbítják az Európai Bizottságnak.
Monika Hohlmeier az Integritás Hatóság apropóján kitért arra is, hogy a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is bizakodóak. Ugyanakkor megjegyezte: aggodalommal tölti el küldöttségüket, hogy úgy érzik, bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon, egyesek arról számolnak be, hogy megfélemlítik őket az állami hatóságok, a jogszabályok pedig túl gyorsan változnak.
A küldöttség a parlamenti szakbizottságok elnökeivel és valamennyi tagjával akart találkozni, végül azonban csupán az elnökökkel tudtak egyeztetni – közölte Monika Hohlmeier.
Daniel Freund kérdésre válaszolva kijelentette: az a céljuk, hogy a magyarok minél előbb megkapják az uniós forrásokat, „amint Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket, a pénzek megérkeznek, addig viszont befagyasztva maradnak”.
Petri Sarvamaa kérdésre felelve aláhúzta, nem azért érkeztek Magyarországra, hogy valamelyik politikai párt mellett vagy ellen szálljanak síkra, de követelik, hogy a jogállamiság minden szempontból álljon helyre Magyarországon.
Lara Wolters szintén egy kérdésre válaszolva elárulta, Varga Judit igazságügyi miniszter nem találkozott velük, de nem kaptak bővebb tájékoztatást arról, hogy miért. A holland EP-képviselő arról is beszélt, feszültebbé tette a látogatásukat „az ellenséges média hangulatkeltése”, pedig ők a nyitottság és az együttműködés szellemében érkeztek.
Navracsics Tibor: Mérsékelten vagyok optimista
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a tárgyalások után úgy fogalmazott, hogy mérsékelten optimista, de elfogultságot érzett a bizottság tagjainak részéről.
A miniszter kifejtette:
Kölcsönös megértésre törekvő beszélgetés történt az uniós költségvetési ellenőrző bizottsággal, ahol mi elmondtuk az európai uniós források felhasználásának rendjét és alapvető szempontjait. Az európai parlamenti bizottság tagjai kérdezhettek, akár specifikus kérdéseket is feltehettek, ezért húzódott el a program. Érezhető volt, hogy egyrészt sajnálatosan nem olvasták azokat a háttéranyagokat, amelyeket az alapos információk érdekében előzetesen elküldtünk a számukra. Számos fontos képviselőnél elmondhatjuk, hogy a politikai előítéletek befolyásolták a véleményalkotást, emiatt a kérdéseknél tényszerű tévedések is előfordultak.
A delegáció tagjait az Igazságügyi Minisztériumban is fogadták, erről itt írtunk bővebben.
Deutsch Tamás: Nem oszt, nem szoroz
Brüsszel politikai nyomásgyakorlásának részeként értékelte az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának budapesti látogatását Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI szerint.
Deustch Tamás azt mondta: a bizottság az EU-ban példátlan módon 2010 óta már harmadik alkalommal vizsgálódott Budapesten, és most is a politikai nyomásgyakorlás fokozása érdekében jöttek, hogy Magyarországot bele lehessen kényszeríteni, „préselni” az ukrajnai háborúba.
Emellett – folytatta – „Brüsszelnek az sem tetszik, hogy a Magyarország polgárai népszavazáson mondtak nemet az illegális migrációra, illetve, hogy Magyarország egy nagyon szigorú gyermekvédelmi törvénycsomagot fogadott el, nemet mondva a kiskorú gyermekek szexualizálására. Ezzel szemben Brüsszel migránssimogató álláspontot vár el a tagországoktól, a genderideológiai őrületet pedig követendő magatartássá, normalitássá tenné Európában”.
Mi ezzel szemben azt mondjuk: no war, no migration, no gender. Ebből nem vagyunk hajlandóak engedni
– jelentette ki.
Az EP képviselő hangsúlyozta: az Európai Parlament és annak egyetlen szakbizottsága sem felettes szerve Magyarországnak, nem egy hatóság, amelyik kötelező érvényű döntéseket hoz, ezért nem fogadják el azt az eljárást, amelynek során Brüsszelből ideutaznak más országok európai parlamenti képviselői, és „elmondják, hogy a magyar polgároknak, mit hogyan kéne csinálni”. Több tiszteletet várnak el az Európai Parlament valamennyi tagjától, így a költségvetési ellenőrző bizottságnak tagjaitól is.
Ennek alapján úgy vélte:
Nem oszt, nem szoroz, amit a bizottság politikai nyomásgyakorlása keretében csinált. Az elmúlt napok tapasztalata is az, hogy a tagokat nem érdeklik a tények. A magyarokat pedig nem érdekelik a bizottság hazugságai, csúsztatásai, vádaskodásai. Ennek a politikai akciónak a lufija ma a záró sajtótájékoztatón ismét kipukkadt.
Deutsch Tamás megjegyezte, 2004 és 2010 között, amikor az „európai baloldal elvtársai”, a magyar baloldal volt kormányon, az EU egyetlen szakbizottsága sem vizsgálódott Magyarországon, holott „brutális korrupciós ügyek” voltak ebben az időszakban, így például a 4-es metró botránya, ahol az EU csalás elleni hivatala 160 milliárd forint ellopását állapította meg. Hozzátette: az emberi jogi helyzetet sem tartották megvizsgálandónak ebben az időszakban, pedig 2006-ban „rendőrterror tombolt” Budapest utcáin.
